Íráskényszerem van, ezt muszáj kihasználni, nem sokszor tör rám mostanában.

Mináról egy pár gondolat:

Az éjszakai alvást már taglaltam az előző bejegyzésben, akkor talán jöjjön a nappali. Szóval az van, hogy nappal is a mi szobánkban alszik, méghozzá azon egyszerű okból, hogy míg a saját ágyában 1 óra után felébred és nekiáll játszani vagy hív engem, addig a mi ágyunkban 2,5 órákat lehúz minden nyekk nélkül. Gondolom ezek után ez a téma nem is szorul további magyarázatra,hogy mit miért csinálunk.:)

Evés terén nagyjából elfogadható a helyzet, bár sokkal jobban megválogatja hogy mit fogad el, mint régebben. Egy biztos: az ebédjéhez kell savanyúság vagy saláta, ugyanis ellenkező esetben fele annyit nem vesz magához, mint amikor tegyük fel savanyú ubival tálalom előtte. Egyre szebben eszik egyedül, de hagyja magát etetni is, és a ruhacsere elkerülése végett sokszor így is teszünk. Nem igazán érdekel ez a téma, mint ahogy az sem, hogy nem akar inni pohárból. Majd mindennek eljön az ideje...

..mint ahogy nyilván a bilizésnek is. Még nyáron vettük meg a piros bilijét, de a mai napig csakis ruhában és pelusban hajlandó ráülni, meztelen popsival egy pillanat alatt felpattan. Sztem majd nyáron jön el a mi időnk, addig meg kiélvezem a kis pelusos popóját.:)

Beszéd terén nem sok újdonság van, továbbra is ismétel rengeteg mindent utánunk, de sztem messze még az az idő, hogy komplett mondatokban beszéljen. A kedvencem, amikor valami nehéz dolgot felemel, nyög hozzá és "Jaaaaaaajjj, nehéz!" felkiáltással kíséri. Zabálnivaló.:)

Új szokásnak mondható az, hogy amikor a szobájában játszok vele, vagy bármelyik könyvét lapozgatjuk és soroljuk egymás után a látottakat, akkor 100 %-an csak rá szabad figyelni, mert ha ilyenkor megpróbálok az épp itthon lévő Apájával pár szót váltani, akkor nyomatékosan visszafordítja maga felé a fejemet, vagy egyszerűen elkezd hisztizni, hogy miért nézek másfelé. Érdekes dolog ez, bár végülis igaza van.:) Na, és ha már szóba került a hiszti, akkor megjegyzem: van. Nem vészes, nem is gyakran, de azért jelenlévő dolog az életünkben. Szerencsére ez miatt viszont házon kívül nem nagyon hozott még kellemetlen helyzetbe.

Idegenekkel eleinte, kb. 5 percig szégyenlős, bújik hozzánk és a lesütött szempillái fölött fel-fel pillant, aztán teljesen feloldódik. Na, azért nem az a mindenkinek puszikat osztogatós fajta, de alapvetően nincs gond ezen a téren, mosolygós, nyitott kislány.:)

Imádja a mondókákat, némelyiket már szinte egyedül elmondja. Mivel ezen a téren nem vagyok túl nagy talentum, így innen szoktunk szemezgetni, általában az összeset végig kell nézni ill. meg kell hallgatni. A tv, mint olyan rövidebb időre leköti, de csak a kedvenc meséi, na meg a reklámok... Komolyan elgondolkoztam, hogy utóbbi miért van ilyen hatással a legtöbb kisgyerekre (emlékszem én anno szinte csak azt szerettem), mert Mina mellett ilyenkor robbantani is lehetne. Persze én ilyenkor gonoszanyu módjára mindig elkapcsolok vagy kikapcsolok. Alapvetően igyekszünk nem túlzásokba esni ezen a téren, bár biztos vagyok benne, ha eljön végre a tavasz és órákat leszünk a szabadban, akkor megoldódik ez a dolog is.

A már említett mi ez? mi az? kérdéssel újabb ablak nyitódott ki, bár most talán már nem akkora újdonság. Mindenesetre arra is jó volt, hogy a 10-ig való elszámolás után, mára már egytől kilencig felismeri a számokat. Egyedül a hatost és a kilencest keveri össze néha. Hozzá kell tennem, hogy eszem ágában sincs számolni, ne adj isten olvasni tanítani Őt, egyszerűen csak válaszolok arra amit kérdez. Ellene is vagyok a túl korai és erőszakos fejlesztésnek, nálunk e téren Mina "irányít" én pedig figyelek és segítek.

Nőnek a fogacskái, az alsó 2 szemfog is célegyenesben tartózkodik, de ezek a bizonyos szemfogak annyira lassan törnek át, hogy hajajjj... szerencsére gondot nem okoznak.

Szóval ilyen (is) a mi kis 21,5 hónaposunk, imádnivaló, okos, néha kiakasztó kis hisztérika, de egy biztos: nagyon szeretjük.

Igazából már pénteken délben elkezdődött, merthogy igaz, hogy szombatra vagy vasárnapra terveztünk be egy kis játékvásárlást a Regioban, de az időjárás előrejelzést nézve gyorsan módosítani kellett a terven, így még pénteken letudtuk ezt a kört.

Mina aznap fél 7 előtt ébredt, egy órával korábban mint általában, természetesen a mi ágyunkban. Továbbra is tart ez a tendencia, sztem kb. 1 hónapja. Általában hajnali 1-ig bírja a saját ágyában, ahol este gyönyörűen elalszik magától, de éjjel ha felébred mégsem hajlandó megmaradni benne. Szóval ott tartottam, hogy korán keltünk, így 11 előtt a budaörsi túrát megelőzően már sikerült is leraknom a déli alvására, negyed 1-kor pedig úgy ébresztettük, kaja, miegymás és indultunk is. Gyorsan felértünk, Mina szerencsére továbbra is szeret utazni, tök nyugisan elnézelődött a hátsó ülésen.

Na, a Régióban már közelsem volt ilyen nyugis, szíve szerint minden játékot kipróbált volna, de ahhoz kéne egy teljes nap az üzletben. Ha nem több.:) Így is közel másfél órát bent töltöttünk, bár hozzáteszem nagyrészt Apa gondjaira bíztam a kis örökmozgót.  Felült a motorokra, bebújt a kisházba-ahonnan alig tudtam a végén kiimádkozni, megfogdosott ezer játékot, szóval feltalálta magát.:) Nem vettünk olyan túl sok mindent, pedig tele van a bolt jobbnál jobb játékokkal, de a korosztályának valók annyira nem jöttek be. Ami meg igen, olyan vagy ahhoz hasonló már van itthon. Hülyeségre, meg olyasmire ami 5 percre köti le, nem akarok költeni.  Jövő ilyenkor már könnyebb dolgom lesz, addigra bizonyára felnő az igazán kreatív játékokhoz, de egy rajztáblát mindenesetre beújítottunk a többi apróság mellé, mert az utóbbi pár hétben sokkal többet alkot ezen a téren is.

A Regio után, mivel elég éhesek lettünk, betértünk az Ikeába egy gyors kajára és némi élénkítőre, 1-1 kávé személyében. Mina természetesen utóbbiból nem kapott :), így hazafelé igen gyorsan be is aludt az autóban, úgy kellett ébreszteni a Müller előtt. 6 körül értünk haza, dögfáradtan.

Szombaton reggel Balázst elugrasztottam az Intersparba, közben mi Minussal körbetakarítottuk a lakást, hát ráfért már. Basszus, sokszor úgy érzem, hogy soha nincs vége és tényleg.... Most perpillanat is tudnék mit csinálni, ahelyett hogy a kávém mellett pötyögök, de kivételesen éppen ez nem érdekel.:)

Szóval a szombat nagyrészt itthon telt, sütöttem-főztem, késő délután pedig beöltöztünk és lementünk a hóba, hóembert építettünk és jól kipirult az arcunk. Este, miután Mina elaludt, Andi és a barátja jöttek át egy pohár borra és jól belakmároztak a kakaós ill. fahéjas csigából.:)

Vasárnap úgy ébredtem, hogy muszáj kimozdulnom egy kicsit csak úgy egyedül, így még délelőtt a cudar idő ellenére loptam magamnak 2 szabad órát. Néha muszáj és most bár nem történt semmi kiakasztó, ez most nagyon kellett. Persze igazi nő módjára a Plázában kötöttem ki, és végre normálisan körülnéztem a boltokban, szépen-ráérősen, mindent jól megtapogatva.:)  Minának és magamnak vettem pár dolgot, neki egy cuki és mégis tökolcsó farmerkabátot, na meg egy könyvet, magamnak pedig egy inggel kombinált pólót, meg 2 egyszerű hosszú ujjú felsőt. Balázs most nem kapott semmit, de múlt héten rendesen feltankoltunk neki az egyik kedvenc üzletünkben.

Balázs közben Minával társasházi megbeszélésen volt egy emelettel fölöttünk, gázok vannak a lakással, pontosabban elég sok lakással a házban (penészedés továbbra is, meg még sok apróság), így most előszedtük a kivitelezőt és várjuk a fejleményeket. Első körben természetesen nem reagált a hívásokra és felszólításokra, aztán most miután már perrel és médiával lett megfenyegetve, sikerült válaszolnia a hivatalos levelünkre, Marha kíváncsi vagyok a folytatásra, ugyanis kurvára elegem van, hogy megvettük lízingeljük ezt a nem éppen olcsó lakást és nem kevés ideget okoz, főleg a téli időszakban. 2 hetente mosom a nyílászárók mellett a falról a penészt, amiről gondolom mondanom sem kell, hogy milyen egészséges... Szóval vannak gondok itt is, meg családilag is több rossz hírt kaptam, amikre nem is tudom mi lenne a megoldás.

Mindegy új hét, új remények! Remélem ez a tetves hó legalább a következő hétvégén nem akar esni, szeretnék már eljutni Bajára. Idén még nem is voltunk "otthon".

Ma délutánra Timi barátnőm ígérte magát, erős a késztetés hogy levágassam a hajam, de ellenállok. Csak lenne már 10 centivel hosszabb, akkor tán nem lenne ilyen kattanásom, ugyanis elhatároztam hogy megnövesztem (na nem olyan nagyon), de vannak megingásaim e téren is rendesen. A súlyom terén is, de ezt majd valamikor egy másik bejegyzésben  kifejtem.:)

Hasonló mint az előző és mégis más.:)

Február van és ez nálam már ici-picit tavasz, ennek örömére tegnap Minust is megajándékoztuk az első tavaszi rucijával.

Szépséges kis csini-Minim....

...amint szóltam neki, hogy mutassa meg milyen szép az új ruhája. Erre ilyen fejet vágott...D

...amint a kedvenc játékával, a macis öltöztetővel játszik. Imádja, naponta többször is előkerül.

...amint süt-főz. Azért kemény hangja van a konyha főzőlapjának, főleg amikor rákattan és negyed óráig ki-be kapcsolja. Frankón sistereg az étel...:)

...amint úgy Minásan, kidugott nyelvvel vigyorog...:)))

Az új blogruciért pedig innen is hatalmas köszönet Áginak, aki változatlanul gyönyörűségeseket alkot-válogat.

(lemaradtam írásügyileg, mint a borravaló, pedig sok dolgot fel kell jegyeznem, mert nem szeretném hogy a feledés homályába vesszenek...)

Hiába, január az a fogyózók hónapja, én sem vagyok ezzel másképp, bár valószínű közvetlen a bikiniszezon előtt lesz még egy hajrám.:)

Ma egy egyszerű sütés nélküli édességet készítettem, ami szénhidrátban nagyon kevés, de a tejszín miatt azért vigyázni kell vele. 10 szeletre elosztva darabonként kb. 160-180 kalóriát tartalmaz.

Kellett hozzá:

- 1 nagy pohár natúr joghurt

- meg 1 db kicsi

- 4 dl habtejszín

- kb. 8-10 ek. édesítőpor (nekem 10-zel majdnem túl édes lett)

- 1 zacskó Kotányis étkezési zselatin

- apróra vágott gyümölcs tetszés szerint

Első körben a zselatint az édesítőporral egy edénybe öntöttem, majd fokozatosan hozzákevertem a joghurtokat. Folyamatos keverés közben felforraltam, majd rögtön félre is húztam. Amíg langyosra hűlt felvertem a tejszínt habbá, majd belekevertem a joghurtos cuccot, vékonyan kivajazott tortaformába öntöttem és csak ekkor forgattam bele a gyümölcsöket. Én most éppen őszibarack befőttel és eperrel csináltam, és bár féltem hogy nem fog rendesen megszilárdulni, de végül csak 2 órát pihent az erkélyen és máris gyönyörűen szeletelhető lett.

A tegnapi játszóház sztárja egyöntetűen a kisautó lett, az 1 órának a felét biztos abban töltötte Minus. Szerencsére nem voltak sokan, így gond nélkül tehette ezt, amikor pedig egy nálánál pár hónappal fiatalabb kisfiú beleült, akkor lazán és halál komolyan ennyit mondott: Mináé! Hát majd' megszakadtunk...:) aztán persze kifejtettük, hogy nem a Mináé, hanem mindenkié.

Úgy kacagott, hogy az egész Kenguru tőle zengett.:)

A videóról jut eszembe (mert hallható is rajta): pár napja mindenre rákérdez, aminek nem tudja a nevét. Mi ez? mi ez? ez az amit naponta nem kevésszer hallunk. hihetetlen, hogy már itt tartunk, nemrég született...

Mondjam ill. írjam, hogy mennyire unjuk és utáljuk már a hideget? Minával kínszenvedés hosszabb ideig levegőzni, bár csak 2-3 naponta sétálunk, de van hogy hazafelé így is kézben hozom egy darabon. Tegnap csak a tőlünk 10 percre (az Ő tempójában mérve) lévő játszótérig gyalogoltunk el, hát nem mondanám hogy túlzottan élvezte... Gyere tavasz, már nagyon várunk!!!!

Ma délután ha Apájával felébrednek-aki tegnap szolgálatban volt és így a mai napja szabad- sztem jobb híján játszóházazunk egyet.

Lássuk csak mi is történt az elmúlt 1 hétben:

-a hétvége természetesen brutál gyorsan eltelt

-Anyukám vasárnap meglepi villámlátogatáson járt nálunk

-taposok rendületlenül és odafigyelek a kajára

-kilóban ez ma végre mínusz 1-et jelentett

-néha majd éhen döglök este :)

-Mina éjjel rosszul alszik megint pár napja

-így mi is

-Ő is tapos :)

-az evéssel is vannak problémák, levest például már abszolút nem fogad el. Sajnos...:(

-esett egy hatalmasat hátrafelé a kanapéról valamelyik este

-a Minán kívül Ammi-nak (Armina term.), Minszi-nek (Minci) és Daji (Darin, a vezetékneve)-nak is hívja magát

-megjelent a birtokos a beszédében: Mináé, Apáé, Anyáé

-szeret lent lenni a hóban, én kevésbé, de ez ugye részletkérdés :)

-újra itt a hétvége!:)

az elmaradhatatlan képek:

Folytatás »

A hét elején kellemes meglepetés ért, Reni ajándékozott meg egy kreatív blogger díjjal, és azon túl hogy nagyon jól esett, annak még jobban örültem, hogy újabb olvasóm fedte fel magát.:) Köszönöm Reni, én pedig Mindenkinek küldöm, aki itt oldalt a linklistámban megtalálható, na meg természetesen Neked is vissza. Köszi még1x!:)

...az 1 az pont lemaradt.:)

Bizonyára már nem egyszer említettem, hogy Minus igazi könyvimádó. Ennek, na és annak apropójából, hogy már az összes itthoni példányt kivülről fújja, szombaton délután erős késztetést éreztem, hogy márpedig mostésazonnal megyünk és segítünk eme problémán. A plázában található Alexandrát céloztuk meg, bennük még sosem csalódtam. Aztán ha már így esett, a kellemest összekötöttük a hasznossal és kicsit messzebb a Várkörúton parkoltunk, hogy levegőzzünk és sétáljunk egyet a számomra kellemesnek nem mondható mínuszegyben. Hát most valahogy nem esett jól, alig vártam hogy újra itthon legyünk a lakás melegében.:) A könyvesboltban rövid keresgélés után egy remek példányra bukkantunk, mégpedig erre itt oldalt. Muszáj hozzátennem, hogy rövid gyerekkönyv pályafutásom alatt rengeteg olyan példánnyal találkoztam, ami ár-érték arányban a nagy nullával egyenlő. Na, ez viszont nem olyan.:) Kb. 100 oldal, tele színes rajzolt képekkel (Minusnál a tapasztalataim szerint ezek a nyerők), és még csak drága sem volt a maga 2500 forintjával, ahhoz képest hogy 10-12 oldalas példányokért szemrebbenés nélkül elkérnek egy ezrest. Bátran ajánlom!:)

Megint péntek van. Januárhoz képest egész gyorsan megy az idő, de ez most csak jó. Utálom a januárt. Sőt úgy cakkumpakk az egész téllel nem vagyok kibékülve, karácsonyig még csak elvagyok, de utána.... Szóval jöhetne már a tavasz, hess-hess tél, hideg, hó és jég!

Ezen apropóból -azaz a tavaszvárásból- nekikezdtem ledolgozni magamról 1-2 zavaró párnácskát. (Nem gáz a helyzet, de azért érzem a gatyáimon, hogy nem lógnak a combomon-fenekemen.) Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy épp most pusztítottam el egy tányérnyi grízes tésztát. Jó módszer, ugye?:S Áhhhh, annyira megkívántam, hogy tuti félig belehaltam volna ha nem ehetek...

Szóval a ledolgozás ma csak mozgás téren működik, ami azt jelenti, hogy kedves taposóm ezen héttel a nappali "dísze" lett, hogy még véletlenül sem odázzam el a dolgot holmi üres kifogásokkal. Mert ha nincs a szemem előtt, akkor bizony ez előfordulhat. Kezdésnek a hét elején rögtön 25 percet nyomtam, ami pont egy résznyi szekszésnyújorkot foglal magába. Merthogy ez megy a háttérben és jelentem működik, tök jól eltereli a figyelmemet. Szóval köszi Kerri Bradshow!:)

Általában Mina délutáni alvására időzítem a mozgást, de ma úgy érzem át kell tennem későbbre, teli hassal ugyan neki nem állok. A célom mellesleg 2 részt (cirka 50 percet) kitevő izzadás, 1-2 hét és simán menni fog.

Egyébként ezt leszámítva a napjaink a szokásosnak mondható mederben folynak, reggel fél 8-8 magasságában ébredünk, ugyanis drága Minusom rájött arra, hogy nem is olyan rossz tovább aludni, mint az eddigi fél 7-7. Megjegyzem talán 4 hónapos korában aludt utoljára 8-ig, szóval mindenképpen pozitív ez a változás. Az éjszakáink most épp hármasban alakulnak, éjfél és 1 óra között ébred és nincs az az isten, hogy ilyenkor megmaradjon az ágyában, ill. a szobájában. Megfejteni ennek okát igazából nem tudom, mert onnantól kezdve hogy egyedül van a szobájában, alapvetően sokkal jobban aludt. Volt olyan is, hogy egymás után 3, azaz három éjszakát ébredés mentesen jegyeztünk. Jegyzem, volt. Majd lesz is.:)

Délelőttönként játszunk, takarítunk, mesét nézünk vagy főzünk. Igyekszem szinte minden házimunkába belevonni, sikerrel, hálás kis segítségem van.:)

Játék terén megint rájöttem, hogy frissíteni kell a készletet, mert például a formabedobók és társaik már nem jelentenek kihívást számára, már minden formát kívülről fúj, és olyan helyeken is kiszúr dolgokat, hogy csak lesünk. Mint tegyük fel tegnapelőtt séta közben egy akna tetején egy kicsi háromszöget. Először azt sem tudtuk miről beszél, amikor elkezdte hajtogatni hogy háomsző-háomsző!. És tényleg ott volt.:) Egyem azt a kis figyelmes buksiját!:)

A színek terén is jól állunk, annyira hogy majdnem teljes a paletta. Tök érdekes, mert nyár végén kezdtem el játékosan tanítani, de akkor annyira nem érdekelte, hogy nem  is erőltettem. Erre most meg már legalább 10 színt ismer, a lilát például dzídzá-nak ejti. Nem baj, én értem.:) Saját magától nevezi meg legtöbbször a színeket, már kérdeznem sem kell, tegyük fel, ha nézzük az imádott könyveit (amikben már mindent hiba nélkül megnevez, legyen az kép vagy rajz), akkor sorolja például a gyümölcsöket és rögtön utána, hogy milyen színűek. Ide tartozik, hogy pár napja egyre több mindent mond jóval tisztábban és érthetőbben, és már olyan szavakat is használ (teljesen a szituációhoz illően), hogy: ide, nehéz, másik, itt is. Mondatokat úgy érdemben nem használ, inkább csak egymás után rakja a szavakat, valahogy így: Apa, pulcsi, ami annyit tesz,hogy Apa pulcsija.

Általában fél 12-12 körül megy csicsikálni, és teljesen kiszámíthatóan 2-2,5 órát alszik. Én ebbe a rövid időbe próbálom belezsúfolni a mozgást, csöndes házimunkát-mint pölö a vasalást, és ilyenkor töltődöm információval is. Vagy éppen blogot írok, de egy ilyen hosszabb bejegyzés nyilván rámegy valaminek a rovására. Azért igyekszem...

Minus 2 után ébred, sokszor csak ilyenkor ebédel, aztán pikkpakk itt is a 4 óra, Apa jön haza. Innentől pedig tényleg repül az idő, nekem legalábbis biztosan.

Képek a mindennapjainkból:

szekrényben ülni jó!:)

tavalyi (múltheti) hó

talált hóember

vicces:D

Íme a legszebb fogsor!:)

:*

...Balázs utolsó szabadnapján játszóházban jártunk. Talán október végén voltunk utoljára, mert bár mennénk simán hetente is, de féltem Minát, nehogy elkapjon valami nyavalyát. Minus rettentően boldognak tűnt, bár látszott, hogy régen járt errefelé, 1-2 játékon azért kicsit bátortalan volt, a labdafürdőbe például be sem akart menni, legutóbb pedig az bizonyult az egyik kedvencnek.

Képek:

Nagyon száguld

Nagyon mászik

Folytatás »

1: Tankolunk

Állunk a benzinkútnál, 3-as jelű kútnál. Balázs éppen bent fizet, Mina nyugisan nézelődik hátul, én a cd-ket rendezem. Egyszer csak megszólal:

-Anya! Tettő!

és a mellettünk lévő 2-es kút számára mutat.

2: Egyik este itthon

Balázs Minussal játszik, Balázs egy  Sound feliratú pólót visel. Mina nézi, majd a hűtőhöz sétál, kiválasztja a közel 30 mágneses betű közül a O betűt, visszamegy Apához és az kezében lévő O betűt a pólón lévő O betűre rakja, majd azt mondja:

-Óóóóó

Mondjam hogy zseni? Zseni.:) Nekem legalábbis biztosan.:)

(Nem, nem tanítjuk olvasni a gyereket, egyszerűen csak úgy szívja magába az infókat, mint egy szivacs a vizet)

Sok dologgal el vagyok maradva, de előbb-utóbb csak utolérem magam.:) Ünnepeltünk a napokban, méghozzá egy 8. évfordulót.:)

Képek 2003-2004-2005-ből, most nagyhirtelen csak ezekre az évekre és szinte csak bulis képekre leltem rá.

Folytatás »

Január: Mina 8 hónapos elmúlt, kúszik ezerrel, feláll és mindig csak áll, ezzel egy időben kapaszkodva elkezd lépegetni is, nappal ezért alig alszik, este is beszünteti az egyedüli elalvást,  aztán elkezd mászni, hónap végén a kórházban töltünk 1 napot ahol Minát vérvétellel jól megkínozzák és ahonnan saját felelősségre hazajövünk, új babakocsit vásárolunk, 9. hófordulóra kibújik az első foga, majd rá pár napra a párja, 2 anyajegye is van, egyre magasabb törlesztőket nyögünk.

Február: Mina 9 hónapos múlt, Balázs elkap valami nyavaját, fekszik 3 napig, majd hónap közepén Mina is megküzd az első és rögtön elég komoly betegséggel, hörghurutja van. Sok idegeskedés után homeós szerekkel gyógyítjuk meg, úgymond saját kútfőből. Kezd durván elegem lenni a hoxás naplóírásból, beújítunk egy mei-tai-t, Mina napközben csak kézben (de nem ringatva) alszik el. Hónap végén Mina megint megbetegszik, de csak nátha.

Március: hónap elején átköltöztetem a naplómat ide, első játszóházazás, első kiflievés, első séta a mei-tai-jal, aztán első copf és csat. Mina rettentő tanulékony korszakába lép, élvezünk minden percet vele. A törlesztőink még durvábbak, kétségbe vagyunk esve... Itt a tavasz!:)

Április: szülinapok hónapja, előbb az enyém húsvétkor, aztán a legfontosabb Mina első szülinapja! Rengeteg időt töltünk a szabadban, idei első Balaton csekkolás. Húsvétkor napozunk, sokat vendégeskedünk és hozzánk is sokan jönnek. Először mozdulok ki Mina születése óta este pár órára. Mina egyedül álldogál, majd a szülinapja után 4 nappal elindul, beújítjuk az első Pedipedet is. Az első szülinapján sok-sok tortájával ünnepel.:)

Május: Minával 1 hetet Baján töltünk, közben a lakás garanciális javításon esik át, Mina egyre többet lépeget, szinte napok alatt átáll. Először fürdünk idén a Balcsiban, Zamárdiban töltünk egy délutánt. Mina a második és utolsó Prevenár után 5 napig lázas és iszonyat rosszkedvű, elátkozom a percet, amikor beadattuk ezt neki.

Június: újabb hét Baján, Balázzsal egyre többet veszekszünk. Mina egyre okosabb, naponta elcsodálkozunk rajta, közben Balázs betölti a 34. évét, amit szintén egy balatoni kiruccanással ünneplünk, Mamát megműtik, majd 2 hét múlva újra megint...:(

Július: halászléfőző Baján, Mina első éjszakája amit nélkülünk tölt a Mamival-gond nélkül, hőség, hőség és hőség. Szinte minden hétvégén Balatonozunk vagy csak a Velencei-tóra ruccanunk le, Mina először jár Apa munkahelyén, és elszenvedi az első nagyobb balesetét is Baján, zuhan 3 lépcsőfokot a betonra, szerencsére egy kisebb sebbel megússza. A hónap végén először találkozunk egy kedves blogos ismerőssel, hol máshol, mint a Balaton parton?:)

Augusztus: hatalmas veszekedéssel és majdnem szakítással indul, de végül ezután és több hónapnyi probléma után sikerül normális mederbe terelni a kapcsolatunkat. Balázs egész hónapban szabadságon van, végig Minázunk, pihenünk, kirándulunk, strandolunk és mininyaralunk Lellén 2 napot. A bankunk végre kitolja a futamidőnket, így a következő 1 évben ha kicsikét is, de fellélegezhetünk.

Szeptember: vissza a hétköznapokba, Balázs újra munkába áll, az idő csodás, Minával rengeteget sétálunk, játszóterezünk vagy éppen babakocsizunk. Mindhármunkon átmegy valami vírus, de pár nap alatt leküzdjük. Hőlégballon fesztiválon is járunk. Elkezdek egy kisebb fogyit, kizárólag kalóriaszámolással és gyorsan ledobok 3 kilót. Mina átáll, de nem teljesen magától a napi 1x-i alvásra.

Október: Mina 17 hónapos elmúlt és elkezd beszélni, szinte egyik napról a másikra és szinte naponta új szavakat. Az idő még mindig meleg, csodás napot töltünk a hónap elején Füreden, 30 fokban! sokat vagyunk a szabadban, délelőtt kettesben, délutánonként hármasban. 24-én Mina másfél éves szülinapját tortával ünnepli.:) Hónap végén azért beköszönt az ősz.

November: az első tiszta Apa és Anya és rengeteg duma.:) Csajbuli, Mina iszonyatosan utálja a hajmosást, retteg tőle, jól ránk is ijeszt. Igyekszünk naponta sétálni, de közel sem élvezi annyira a sok ruha miatt. A derült égből megoldódik egy másik problémánk, elkezdjük tervezni Mina szobáját. Niki meglátogat, feltölt a találkozás vele.

December: Anyu hónap elején itt tölt pár napot, Balázzsal felugrunk a pesti éjszakába, jól érezzük magunkat nagyon. Nagy terhek gurulnak le a vállunkról, elkészül az előszoba, majd Mina szobája is, hivatalosan dec. 21-én alszik először külön. Mina 20 hónapos nagylány lett, annyira imádjuk, hogy nagyon. Örülünk egymásnak, a lehetőségeknek, a karácsonynak az együtt töltött 2 hétnek. Utazunk, pihenünk, vagyunk.:)

Összességében? 2009 nem lett a kedvenc évem, volt benne sok öröm, de ború, hullámvölgy, és könny is bőven. Erősebb lettem és ez mindenképpen jó. Továbbra is hiszem és tudom, hogy ezeknek mind meg kellett történnie, ahhoz hogy most itt tartsunk ahol vagyunk. Mit kívánok magunknak és a szűk környezetünknek 2010-re? Egészséget, boldogságot és sok lehetőséget, ebben a 3 szóban a lényeg úgyis benne van.

Minden kedves olvasónknak csodás 2010-es évet kívánunk!

Szenteste napja, december 24.

Mivel a fánkat már előző este -Minus nem igazán nagy segédletével- feldíszítettük, sőt a sütik is az erkélyen vártak a sorukra, így ezen a napon már "csak" a főétel elkészítése és a lakás utolsó rendbevágása maradt. Mina legnagyobb ajándékát, a szuper csillivilli konyhát is 23-án este összeraktuk, így kora reggel már a fa alatt várt a gazdájára.:) Nagyon édes volt, mert ahogy ébredés után szóltunk,hogy "Nézd csak Mina, hozott Neked valamit a Jézuska, ott van a karácsonyfa alatt!", már ment is azonnal. Nagy volt az öröm, egész délelőtt sütött-főzött, kóstoltatott. Igazán remek darabot sikerült választanunk, rengeteg funkcióval rendelkezik, csomó beépített hanggal, a mosógép pedig még centrifugálni is tud.:)

Folytatás »

Elmaradásaim vannak bőven, de csak szép sorjában, elsőként a Minaszoba képekben. Még csak 90%-os, hiányoznak a fali dekorációk, de már így is imádjuk.:)

...és most nem csak a szó valódi értelmében.

Kicsit összesűrűsödtek a dolgok, sajnos a Balázs érdemben csak tegnap reggel tudott nekiállni az előszobának, de most már nemsokára kész.:) Minus most alszik, úgyhogy addig a nyugodt pihenése miatt pihentetjük a dolgot, de már csak a polcokat kell beemelni a helyükre, meg majd az ajtó felfúrni. Nagyon komoly lesz, mintha csak egy mesterember csinálta volna, pedig Balázsnak ez az első ilyen próbálkozása. Ügyes.:)

Itt tegnap óriási hó esett, úgy 15 centi, most viszont százágra süt a nap.  Sztem délután biztos lemegyünk egy kicsit levegőzni és remélem nem esek akkorát mint valamelyik nap a városban. Úgy beütöttem a csípőmet és a térdemet, hogy negyed óráig frankón alig bírtam lépni. Gyönyörű nagy lila foltjaim lettek, de még esés közben is volt annyi lélekjelenlétem, hogy a padkán lefelé zuhanó babakocsi után kaptam, így Minusnak hála az égnek nem lett semmi baja. Azért durva jelenet volt...

Sütöttem 2 fajta aprósütit, egy kókuszosat és egy Andi féle omlós golyókat, bár ez utóbbihoz nekem vagy 10 dekával több liszt kellett, mint a recept szerint. Valószínű azért mert ezt Graham liszttel kevertem. Mindenesetre mindkettő nagyon finom, csak én módjával járok rájuk, muszáj tartóztatni magam.:) Valami sósat készítek még, de azt szerintem csak szerdán, hogy igazán friss legyen. Ami megmarad azt úgyis visszük le Bajára 25-én.

Balázs csak január 5-én, kedden áll újra munkába, szóval nálunk tegnaptól beköszöntött a téli vakációóóó....:))))

Majd elfelejtettem: tegnap reggel igen kalandos út után, de idetalált a konyha is, még csak darabjaiban láttuk ill. néztük meg, de elég jónak ígérkezik. Mekkora lesz az öröm édes kicsi bogaramtól.:)